Az anya helyes étrendjével későbbi betegségek megelőzhetőek

A táplálkozás terén szóba jövő egészen korai egészségjavító beavatkozások közül a várandós és a szoptató édesanya étrendjének hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal (LCP) történő kiegészítése áll az érdeklődés homlokterében. Ebben a korai időszakban a magzat és a csecsemő szervezetének nagy alkalmazkodóképességelehetőséget teremt azokra az elsősorban étrendi beavatkozásokra, amik csökkenthetik a nem fertőző eredetű betegségek későbbi kialakulása kockázatát, valamint  serkenthetik a központi idegrendszer érését1.

Kismama helyes étrendje

Az optimális LCP-ellátottság hosszú távú hatásai

A már a méhen belüli fejlődés során is optimális LCP-ellátottság hosszabb távon is érvényesülő kedvező hatásokat biztosíthat. Egy a Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika közreműködésével zajló vizsgálatban a várandós anyák étrendjét LCP-vel kiegészítve az újszülött LCP-vel való ellátottságának szignifikáns javulását értük el2.

A vizsgálat a korai programozás szempontjából fontos eredménye volt, hogy a köldökzsinórvérben mért dokozahexaénsav-értékek szignifikáns pozitív összefüggésben álltak az ún. neurológiai optimalitásindex 5 és fél éves életkorban meghatározott értékeivel3 és a Kaufmann nevéhez fűződő neurológiai tesztben 6 és fél éves korban mért értékekkel egyaránt4

Egy a közelmúltban megjelent csecsemőtáplálási vizsgálatban5 pedig a csecsemőtápszer dokozahexaénsavval 0,32%, 0,64% vagy 0,96% mennyiségben történő kiegészítésének a hosszú távú hatásait tanulmányozták. Míg az étrendi kiegészítésnek nem volt a neurológiai tesztek útján kimutatható hatása 18 hónapos korban, addig a 6 éves korban elvégzett intelligenciatesztekben a csecsemőtápszer dokozahexaénsavval történő kiegészítésének szignifikáns pozitív hatását észlelték az intelligenciakvóciens-értékek alakulására.

A korai LCP-szupplementáció és az idegrendszer fejlődése közötti összefüggésre mutató egyik legújabb vizsgálati eredmény egy a Groningeni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közötti immár egy évtizedes tudományos kutatási együttműködés keretében jött létre6. A Groningeni Egyetemen várandós anyákat vontak be a vizsgálatba, az újszülöttek közül 317-nek állt rendelkezésre köldökzsinórvér-mintája a Pécsi Tudományegyetemen elvégzett zsírsavösszetétel-meghatározáshoz. A gyermekek közül 215-öt kilencéves korukban megvizsgáltak az ún. Minimal Cerebral Dysfunction neurológiai teszt segítségével. A vizsgálat meglepő megállapítása volt, hogy a fiúgyermekekben az újszülöttkorban mért magasabb dokozahexaénsav-értékek szignifikáns pozitív korrelációt mutattak a neurológiai tesztben kilencéves korban elért eredményekkel. Azaz a méhen belüli LCP-ellátottság még csaknem egy évtizeddel később is kimutatható összefüggésben volt a központi idegrendszer fejlődésével. 

 

Ha érdekesnek találta cikkünket, kérjük, IDE KATTINTVA támogassa a programot elektronikus aláírásával!

Ha további cikkek érdeklik a témában, ITT minden szakembereknek szóló cikkünket megtalálja.

 

Források:

1 Symonds és mtsai, Ann Nutr Metab 62:137–145, 2013

2 Decsi és mtsai, Adv Exp Med Biol 569: 109-11, 2005

3 Escolano-Margarit és mtsai, J Nutr 141:1216-23, 2011

4 Campoy és mtsai, Am J Clin Nutr 94(6 Suppl): 1880S-1888S, 2011

5 Colombo és mtsai,  Am J Clin Nutr 98:403-412, 2013

6 de Jong és mtsai, Early Hum Dev 91: 587-591, 2015

Nézd meg a további cikkeket is

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!