Ezért kell 1 év felett is külön főznöd kisbabádnak

Egyéves kor felett hazánkban minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagjai, és a vitaminpótlásra is csak kevesebb mint a szülők fele fordít figyelmet.1 Pedig a baba emésztőrendszere még nem alkalmas a felnőttek számára készült ételek befogadására, és így a fejlődéshez szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz sem kellő mértékben jut hozzá a szervezete. Az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nemcsak a gyermekkori egészség szempontjából kulcsfontosságú, hanem a felnőttkori egészséget is nagymértékben befolyásolja.

Az első születésnap

Az első születésnap nagy mérföldkő a baba életében. A rohamos fejlődéssel együtt energiaigénye is megnövekszik, amelyet fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékforrásból pótoljunk. Az eddig kerülendő élelmiszerek jó része már bátran bevezethető az 1 éves baba étrendjébe, az ismerkedés viszont ezúttal is inkább csak fokozatosan történjen: hetente egy új étel bevezetése segíthet kiszűrni, hogy mely ételek okoznak számára allergiát vagy esetleg hasfájást, haspuffadást. Szintén fontos az étkezés rituáléja is: soha ne siettessük az evést!  Már az első 1000 napban, a hozzátáplálás során nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni a baba.

A fokozatosság a sikeres táplálás kulcsa 1 év felett is

Az egyéves baba étrendjében szinte az összes gyümölcs helyet kaphat: bevezethetjük a narancsot, a citromot, a grépfrútot. Itt is figyeljünk arra, hogy az új gyümölcsöket egyesével kóstoltassuk, így azonnal látjuk, ha valamire esetleg érzékeny. Allergiás tünetek jelentkezése esetén várni kell a heves reakciót kiváltó élelmiszer adásával másfél-két éves korig.

A mogyoró- és a dióféléket kifejezett óvatossággal, 1-3 éves kor között vezessük be – ekkor még csak darált formában, mert könnyű félrenyelni. 3-4 éves kor után viszont már egész darabokban is kínálhatjuk. A földimogyoróban található allergén az arra érzékenyeknél egészen kevés, akár milligrammnyi mennyiségben is életveszélyes lehet, így ezzel is érdemes várni 3 éves korig.

A zöldségek közül ekkor már nyugodtan próbálkozzunk a csemegekukoricával, a retekkel, a zöldpaprikával, a vörös- és fokhagymával. Egyéves kor után a baba már fogyaszthat halféléket, vajat és tejfölt is.

A szénhidrát-szükségletet ne finomított cukrokból fedezzük!

Hazánkban a 12 hónapos babák jelentős része napi rendszerességgel kap cukros ételt vagy italt1, nem beszélve a rejtett cukorforrásokról, például a gyümölcslevekről vagy az édesített teákról. A szénhidrát megfelelő bevitele elengedhetetlen a baba fejlődéséhez, de finomított cukor helyett próbáljuk inkább más forrásból pótolni: tojásos tésztaféléket, teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket, kölest vagy hajdinát is fogyaszthatnak 1 éves kor felett a kicsik, amelyek nagyszerű szénhidrátforrások.

A gyógyteák közül a borsmenta, a citromfű, a kamilla, a csipkebogyó, a hársfa, a kömény, a lándzsás útifű és a vasfűtea is adható már, ha pedig mindenképpen édesíteni szeretnénk, használjunk mézet (de csak 2 éves kor felett, hiszen addig a botulizmusfertőzés veszélye miatt mindenképpen kerülendő).

Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek, lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden kisgyermekkori táplálással kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

 

Forrás:

1 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann-MDOSZ-Nutricomp, 2015

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!