Dr. Tokodi István: Mikor és hogyan vezessük be a glutént?

A cöliákia, azaz a lisztérzékenység csaknem 8 millió embert érint Európában.1 Napjainkban egyre többet lehet hallani az életminőséget jelentősen rontó következményeiről, ezért sok szülő már a kezdetektől ellenségként kezeli a glutént. Korábban úgy gondoltuk, hogy a glutén 1 éves kor után történő bevezetése megelőzi a lisztérzékenység kialakulását, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban sem a szoptatás, sem a korábbi vagy a későbbi életkorban elkezdett bevezetés nem befolyásolja a cöliákia létrejöttének valószínűségét. A megfelelő bevezetésnek azonban fontos szerepe van azoknál a babáknál, akik hajlamosak a betegségre.

A lisztérzékenység kialakulásáért a glutén vagy népies nevén a sikér egy speciális fehérje frakciója felelős. A valamennyi kalászos gabonanövényben (pl.: árpa, búza, rozs) megtalálható anyag a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki károsító hatását, de csak azoknál, akik hajlamosak a betegségre. A toxikus anyag részlegesen vagy teljesen elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

A magyar lakosság 40%-a hordozza a betegségre hajlamosító génkombinációt, azonban mindössze a populáció 1-3%-a lesz lisztérzékeny2, ami a megfelelő táplálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.  A betegség bármely életkorban kialakulhat, de általában a lisztes étel bevezetését követő 1-1,5 éven belül, leggyakrabban 3-6 éves kor között jelentkeznek a tünetek. A genetikai tényezők szerepét hangsúlyozza, hogy a családi előfordulás esetén (cöliákiás anya, apa vagy testvér) a lisztérzékenység gyakorisága 10-15%-ra emelkedik3.

A glutén bevezetésének időpontja és módja

Ideális esetben 6 hónapos korig az anyatej jelenti az egyetlen táplálékot a baba számára, és csak ezután kezdődik az ételekkel való óvatos ismerkedés. A glutén bevezetését, a nemzetközi ajánlások alapján 6-12 hónap kor között érdemes elkezdeni, fokozatosan, kis mennyiségek adásával (ezen időtartamon belül ugyanis a lisztérzékenység kialakulásának kockázata nem változik). A hangsúly a fokozatosságon van, mert a nagyobb mennyiségű glutén az élet első 2 évében növeli a cöliakia kialakulásának valószínűségét. Az anyatej ugyanakkor védőpajzsként szolgál a lisztérzékenység létrejöttével szemben, mert képes megóvni a vékonybél nyálkahártyáját az új táplálék kezdeti káros hatásaitól. 

A magyarországi gyakorlatban a liszt adását 6-12 hónapos kor között, lehetőség szerint anyatejes táplálás mellett, az anyatejhez hozzákeverve javasolt elkezdeni. Naponta 200 mg glutén bevitele javasolt 6-8 héten keresztül, majd ezt követően lehet növelni a mennyiséget.

A gluténtartalmú élelmiszer megbízható és ellenőrzött forrásból származó liszt (3 gramm, azaz kb. fél teáskanál), gríz (kb. fél teáskanál), babakeksz (fél keksz reszelve, anyatejhez keverve) vagy gabonapép (fél teáskanál) egyaránt lehet. Az anyatejes táplálást mindenképpen érdemes még legalább 1-3 hónapig folytatni.

A lisztérzékenység visszamaradást okozhat a baba fejlődésében

Amennyiben a glutén bevezetésekor a vékonybél nyálkahártyája megsérül, és a károsodás tartósan fennáll, a szükséges tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni a bélrendszerben, ami hosszabb távon visszamaradást okozhat a fejlődésben. Mindez nemcsak az energiaforrásként szolgáló fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, hanem a vitaminokat és ásványi anyagokat is érinti. A vas vagy a B12-vitamin hiánya vérszegénység kialakulásához, a D-vitamin és a kalcium rendellenes felszívódása csontritkuláshoz vezethet. A magnézium és a kálium hiánya enyhébb esetben izomgyengeséget, súlyosabb esetben akár izomgörcsöt, szívritmuszavart is okozhat

Kísérjük figyelemmel a baba reakcióit a glutén bevezetése során!

A betegség kialakulásának számos előjele van: fontos a tüneteket alaposan ismerni, hogy időben fel tudjuk fedezni az alapproblémát. A lisztérzékenység jele lehet a hasmenés, a haspuffadás vagy a súlyvesztés, de a baba nem megfelelő gyarapodása, sápadtsága is utalhat a betegség fennállására. A tünetek észlelésekor mindenképpen kérjük szakértő segítségét, hiszen a későn felfedezett lisztérzékenyég nemcsak bélrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervi megbetegedéseket is okozhat, hosszú távon pedig súlyos hiányállapotok kialakulásához vezethet.

Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek, lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden hozzátáplálással kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

 

Források:

1 Reilly NR, Green PH Epidemiology and clinical presentations of celiac disease. Semin Immunopathol 2012;34(4):473-8. doi: 10.1007/s00281-012-0311-2.

2 Pallav K, Kabbani T, tariq S et al. Clinical utility of celiac disease associated HLA testing. Did Dis Sci 2014;59(9):2199-2206.

3 SzajewskaH, Shamir R, Mearin L et al. Glutén introduction and the risk of coeliac disease:Position Paper by the European Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition. JPGN 2016;62(3):507-513.

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!