Főoldal / 0-1 ÉVES KORIG /

Hozzátáplálás: hogyan kerüljük el az allergiát?

 

Az anyatejes vagy tápszeres táplálás mellett 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni a hozzátáplálást is, mert ekkor már a szilárdabb ételek megemésztésére is alkalmas a babák szervezete. Fontos, hogy fokozatosan vezessük be az új ízeket és textúrákat, de ügyeljünk a változatosságra is, hogy a baba a fejlődéséhez szükséges összes tápanyaghoz, vitaminhoz és ásványi anyaghoz hozzájusson. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása hosszútávú előnyökkel jár: olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők így, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség vagy az elhízás.

Az élet első 1000 napjának fejlődéséhez fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő energiabevitelt: 6 hónapos kortól elkezd kialakulni az ülés, a mászás, az állás és a járás képessége, de az ízlelés, a rágás és a nyelés készsége is hatalmas fejlődésen megy keresztül. A hozzátáplálás nem az anyatejes táplálás helyettesítésére szolgál, hanem annak kiegészítése, ezért célszerű az éppen aktuális szoptatást követően próbálkozni vele. A baba így annyit fogad el az ételből, amennyire az anyatejen kívül szüksége van. A szilárd ételek bevezetését a gyümölcsök présnedvével ajánlott kezdeni, majd gyümölcspépet és gyümölcspürét, ezt követően pedig párolt zöldségféléket kínáljunk a babának. Bizonyos ételekkel azonban nem szabad túl korán próbálkozni, mert allergiás reakciót válthatnak ki a babánál. A tehéntej bevezetését egyéves korig, sőt, számos szakértő szerint 3 éves korig érdemes kerülni, de a hozzátáplálás kezdetén tejtermékeket, tojást és mézet se adjunk a babának.

 

Bánjunk óvatosan a főzelékekkel a baba hozzátáplálásánál

A gyümölcsöket és a főzelékeket óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan emelve az adagot. Minden csecsemőnek olyan ételt érdemes először adni, ami a lakókörnyezetében is megterem, és könnyen elérhető.

Minél színesebb egy zöldség vagy gyümölcs, legtöbb esetben annál magasabb a vitamintartalma. A vitamintartalom megőrzéséhez kíméletesen kell elkészíteni az ételeket, ezért főzés helyett inkább a párolást részesítsük előnyben. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben pároljuk. Kezdetben a főzelékeket passzírozva vagy turmixolva adjuk (a pép legyen mézsűrűségű), később már a baba ízléséhez igazodhatunk. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főzőlével, tisztított vízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel hígíthatjuk.

 

A hozzátáplálásnál kerüljük a cukros és zsíros ételeket

A csecsemő az édeskés anyatej után kevésbé igényli a sót és a fűszerezést, de a cukor és a zsír használata is kerülendő. Amennyiben lehetőség van rá, válasszunk rovarirtószer-mentes, biogazdaságból származó alapanyagokat, az új ételeket pedig érdemes egyenként bevezetni, kb. 1 hetet várva a különböző újdonságok között. Így könnyebben kiderülhet, hogy az esetleges tüneteket - kiütés, puffadás, hasmenés, székrekedés - melyik újonnan bevezetett étel okozhatja.

A túl cukros vagy túl sós ételek kerülése az ízérzékelés fejlődése miatt is fontos: az első 1000 napban, a hozzátáplálás során dől el az is, hogy milyen ízeket kedvel majd a kicsi. A túl édes vagy fűszeres fogásokhoz való szoktatás komoly problémákat okozhat a későbbi években.

 

 

Kulcsszavak

Partnerek: