Főoldal /

Aktuális

A magyarok kétharmadának kritikusan alacsony a D-vitamin-szintje

2017.02.24

Bár kora tavasszal a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban (jelentős részük kritikus mértékben), továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda a megfelelő pótlásra. Sokan azt gondolják, hogy a napsütés maradéktalanul feltölti a szervezet D-vitamin-készletét, de a szakértők által javasolt napi mennyiség még a nyári időszakban sem fedezhető kizárólag ebben a formában. A pótlás pedig nemcsak felnőttként fontos: a D-vitamin egészen korán, már az élet első 1000 napjában kulcsszerepet játszik a fejlődésben. Súlyos és tartós hiánya gátolja az egészséges csont- és sejtfejlődést, negatívan befolyásolhatja az immunrendszer fejlődését, és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
TOVÁBB

Az emberiség negyede vérszegény, százből ketten pedig lisztérzékenyek

2017.02.15

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, amely nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO (World Health Organization) adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában. Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
TOVÁBB

Menzareform-módosítás: megváltoztatták az előírásokat a szakértők javaslatai alapján

2016.12.21

Az elmúlt időszak tapasztalatai és több szervezet, köztük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének javaslatai alapján módosították a közétkeztetési rendeletet: megváltoztatták a korábban drasztikusan lecsökkentett sómennyiséget, optimalizálták a zöldségadagokat, és szigorították a diétára vonatkozó előírásokat is. Az új szabályok a bölcsődei étkeztetésre is vonatkoznak, amely különösen fontos szereppel bír: az élet első ezer napjának táplálása és az ekkor rögzülő táplálkozási szokások olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében játszanak kulcsszerepet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.
TOVÁBB

Csontritkulás Világnapja: tízből négy kisgyerek kálciumhiányos Magyarországon

2016.10.14

A csontritkulás kialakulásában döntő szerepet játszó vitaminhiány riasztóan sokakat érint Magyarországon: a felnőtt lakosság 71%-a D-vitamin-hiányos[1], az 1-3 éves korosztály fele pedig csak havonta egyszer vagy ennél is ritkábban kap D-vitamint. Az élet első 1000 napjának helytelen vitaminpótlása a felnőttkori egészségre is hatással van: a kalcium- és D-vitamin-hiány nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban jelenleg több mint 800.000 csontritkulásos beteg él.
TOVÁBB

Bölcsődekezdéskor megduplázódik a betegszám az orvosi rendelőkben

2016.09.01

Szeptemberben ugrásszerűen megnő a háziorvosok leterheltsége: a bölcsődei és óvodai megbetegedéseknek köszönhetően két hét alatt legalább a duplájára nő a forgalom a rendelőkben, hívta fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. A legfontosabb, amit a szülők tehetnek, a megelőzés: az immunrendszer megerősítése érdekében a vitaminraktárak feltöltése. Az 1-3 éves korosztály vitaminbevitele azonban aggasztóan alacsony értékeket mutat: kétharmaduk nem fogyaszt elég D-vitamint, 42%-uk nem fogyaszt elég kalciumot és minden negyedik baba vashiányos.
TOVÁBB

Szoptatás világhete: féléves korára már csak a babák fele kap anyatejet

2016.08.23

Bár az első három hónapban tízből kilenc anyuka szoptatja a gyermekét, később ez a szám drasztikusan csökkenni kezd: féléves korukra a csecsemők fele, 1 éves kor felett pedig már csak a babák negyede kap anyatejet, derül ki egy friss hazai iparági kutatásból. Pedig a szakértők világszerte a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást, majd (szilárd étellel kiegészítve) annak folytatását javasolják. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása ugyanis különösen fontos: az optimális fejlődés mellett több felnőttkori népbetegség megelőzésében is kulcsszerepet tölt be.
TOVÁBB

Cukorbetegség Világnapja: Megdöbbentően sok baba kap 1 éves kora előtt cukros édességet

2016.07.11

Tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt a gyermekének, 1 éves kor felett pedig szinte kivétel nélkül minden kisgyerek kap naponta cukros édességet. A legfrissebb hazai iparági kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy minden tizedik, félévesnél fiatalabb baba potenciálisan túlsúlyos, 5%-uk pedig elhízott - mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség már nem csak a felnőttek, de a gyerekek körében is egyre gyakoribb. A cukorbetegek világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka: megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
TOVÁBB

Háromból egy anyuka nehezen szoptat

2016.06.15

Minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej - derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha az anyatejes táplálás valamiért nem biztosítható, kiegészítő módszert kell alkalmazni a baba egészséges fejlődése érdekében.
TOVÁBB

Figyelmeztetés a szülőknek: Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba

2016.04.26

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból. A korosztály közel felének magas a koleszterinszintje, és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti. A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.
TOVÁBB

Akár vérszegénységet is okozhat az 1 éves kor alatt bevezetett tehéntej

2016.04.04

Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40%-át ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Egy friss kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat.
TOVÁBB

Kulcsszavak

Partnerek: