Főoldal / TERHESSÉG ALATT /

Terhességi cukorbetegség: A diabétesz növeli a koraszülés és a vetélés kockázatát

A várandósság alatti elhízás negatívan hat a baba fejlődésére

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában[1], ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. De kik vannak leginkább veszélyben, és mit tehetnek a kismamák a megelőzésért?

A terhességi cukorbetegség egy szénhidrát-anyagcserezavar, amely a várandósság idején - jellemzően a terhesség második, harmadik trimeszterében - kezdődik, vagy akkor ismerik fel. A kismamák 7-8%-ánál a hasnyálmirigy (amely a vércukorszintet szabályozó inzulint termeli) nem képes megfelelni a várandósság alatti fokozott igénybevételnek, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedik a vércukorszint.

A terhességi diabétesz kialakulásában fontos szerepet játszó elhízás és a várandósság alatti helytelen táplálkozás  a baba felnőttkori egészségére is hatással van. A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása ugyanis olyan népbetegségek kialakulásában is döntő szerepet játszik, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a babánál később kialakuló elhízás és cukorbetegség.

Hogyan hat a magzatra és a kismamára a terhességi cukorbetegség?                              

Az érintett kismamáknál az anya magas vércukorszintje hatással van a magzat szervezetére, ezért a vércukorszint csökkentése érdekében a baba hasnyálmirigye több inzulint termel. Az inzulin azonban egy növekedési hormon, amelynek túlzott termelése jelentős súlygyarapodást vagy a belső szervek megnagyobbodását okozhatja. Az óriásnövés mellett a terhességi cukorbetegség hatással van a méhlepény ereinek falára is, amely így nem képes a szükséges tápanyagokat közvetíteni, visszavetve ezzel a magzat fejlődését (a fejlődési rendellenességek gyakorisága 46-szor nagyobb, mint az egészséges kismamáknál).

A terhességi diabétesz nem csak a babánál, hanem a kismamánál is számos problémát okozhat. A súlygyarapodás, a magasvérnyomás, a koraszülés, valamint a vetélés kockázata mellett növeli a különböző fertőzések kialakulásának kockázatát (főként a hüvelyi, a hólyag- és vesefertőzések előfordulását), nem megfelelő kezelés esetén pedig ödémásodáshoz, valamint a kismedence és méhlepény ereinek meszesedéséhez is vezethet. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők közel felénél később (akár évekkel a gyermek születése után) tartós diabétesz alakul ki.

Kiket veszélyeztet fokozottan a terhességi cukorbetegség?

Magyarországon a terhességek 3-5 százalékánál jelentkezik terhességi cukorbetegség[2], de kisebb-nagyobb valószínűséggel bármelyik kismamánál kialakulhat. Fokozottan veszélyeztetettek:

A terhesség 24-26. hetében minden esetben érdemes elvégezni az orális vércukorterheléses vizsgálatot: ha fennáll a terhességi cukorbetegség veszélye, kontrollált diétával megelőzhető a folyamat, betegség esetén pedig elkerülhető a szövődmények kialakulása.

A terhesség alatti diéta során kerülni kell a koffeint, a szacharin tartalmú mesterséges édesítőszereket, a magas glikémiás indexű ételeket és a gyorsan felszívódó cukrokat. A könnyű testmozgás (például az étkezések utáni 20-30 perces séta) sokat segít a vércukorszint kontrollálásában. A fogantatástól számított első 1000 nap tudatos táplálkozása egészséges kismamák esetén is jelentősen hozzájárul a baba felnőttkori egészségének alakulásához.

 

Magas glikémiás indexű ételek

Fehérlisztből készült pékáruk, sütemények

Burgonya

Joghurtok, krémtúrók, pudingok, túródesszertek

Aszalt gyümölcsök

Gabona-, kukorica- és rizspehely

Maláta, szőlő- és répacukor

Méz

Gyümölcslevek

 

 

 

[1] Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 8. évfolyam, 9. szám

 

Kulcsszavak

Partnerek: