Új kutatási adatok: nem mindegy mit eszik a baba és a mama

Az élet első 1000 napja kulcsfontosságú az egészségfejlődés szempontjából: a várandós, majd szoptató édesanya, valamint a kisbaba táplálkozására fokozott figyelmet kell fordítani ekkor, hiszen olyan felnőttkori betegségek előzhetőek meg helyes étrenddel, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Egy közelmúltban publikált hazai, iparági kutatás rávilágított a 3 év alatti kisgyermekek leggyakoribb táplálkozási problémáira és hiányosságaira, valamint az azokkal kapcsolatos tévhitekre.

Babatáplálási kutatás

A 2015-ben végzett, 0-3 éves csecsemők és kisdedek, valamint szoptató édesanyák táplálkozási és életviteli szokásait vizsgáló kutatás célja a csecsemők és kisgyermekek táplálásával kapcsolatos problémák, valamint az édesanyák babatáplálási ismereteinek feltárása volt.

A kutatás módszertana

A kutatás vizsgált csoportjai közé tartoztak a 0-6 hónapos csecsemők, a 4-12 hónapos babák (akiknél már elkezdték a hozzátáplálást), a 12-36 hónapos kisdedek, valamint a kizárólag szoptató anyák, akik az anyatejen kívül legfeljebb vizet és ízesítetlen teát adtak gyermeküknek. A felmérésben résztvevő anyukák több lépcsőben rögzítették babájuk étrendjét, a kizárólag szoptató anyák pedig saját táplálkozásukról vezettek naplót.

A naplókitöltési szakasz során az anya két nem egymást követő hétköznapon, illetve egy hétvégi napon rögzítette a részletes étrendet, amit dietetikusokkal készült interjúk követtek.Ezek során a szakemberek feljegyezték a baba súlyát, és egyéb méréseket is végeztek. A kutatás Budapesten és négy vidéki nagyvárosban zajlott, a kérdőív pedig a táplálkozási szokások, a szoptatás, a tápszerek, a gabonapépek, a junior gyerekitalok, valamint az internethasználat témakörét ölelte fel. A részletes adatokat ezután szakértők elemezték, és levonták a konklúziókat.

Beszédes eredmények

A felmérésből számos érdekes információt tudhatunk meg a 0-3 éves babák és kisdedek, valamint a szoptató anyák táplálkozási szokásairól: kiderült például, hogy az anyukák nem változtatnak eléggé az étrendjükön a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Ebben az időszakban számos vitaminból és ásványi anyagból a szükségletük a sokszorosára nő, ezért nagyon fontos, hogy a kismamák már a terhesség kezdetétől megfelelő tájékoztatást kapjanak, és tudatosan alakítsák ki étkezési szokásaikat.

A kutatásból az is kiderült, hogy a kisgyermekes anyukák leginkább az ízfokozók (83%), valamint a tartósítószerek (75%) használatát próbálják meg elkerülni, illetve igyekeznek minél több rostban gazdag táplálékot adni gyermekeiknek (77%). Ugyanakkor, ahogyan a baba növekszik, úgy lesznek egyre engedékenyebbek az étrendet illetően: a 12-36 hónapos kisgyermeket nevelő anyukák már sokkal elnézőbbek a cukrozott italokkal, valamint a sózott, fűszerezett ételekkel kapcsolatban. Pedig a babák 1 éves kor felett sem lesznek mini felnőttek: a tápanyagigényük továbbra is speciális, ezért a túlzott cukor- és sóbevitelt különösen fontos elkerülni. Szintén aggasztó eredmény, hogy 1 éves kor alatt tízből hat baba olyan élelmiszereket is kap, amelyek nem kifejezetten babák számára készültek. A túlzott sózás és cukrozás hosszú távon krónikus betegségekhez vezethet, a gyermekkori elhízás pedig szintén számos felnőttkori betegség, például a 2-es típusú cukorbetegség előszobája lehet.

A felmérés során elemezték a babák vitamin- és nyomelem-fogyasztását is. A korosztályba tartozók ¾-e legalább havi 1-3 alkalommal kap D-vitamint, azonban a kor előrehaladtával fokozatosan csökken a gyakoriság: egyéves kor felett a babák jelentős részénél túl alacsony a D-vitaminbevitel. Sajnos hasonlóan alacsony a korosztály vasbevitele is, pedig a vashiány hazánkban is az egyik leggyakoribb hiánybetegség. Ezek az állapotok hosszú távon az immunrendszer és a kognitív képességek nem megfelelő fejlődéséhez vezethetnek, amelyek a baba gyermekkori, sőt felnőttkori egészségére is hatással lehetnek.

Jó hír viszont, hogy az adatok alapján a baba növekedésével egyenes arányban nő a szabad levegőn eltöltött órák száma: míg 12 hónapos kor alatt a babák nagyjából 1-2 órát töltenek kint, később ez az időtartam már napi 2-4 órára növekszik, ami a napfényvitaminként is gyakran emlegetett D-vitamin pótlásában is segít.

A kutatást teljes terjedelmében ITT tekintheted meg!

 

Ha tetszett a cikkünk, kérlek, lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden szoptatással és folyékony, tejalapú táplálással kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!