Második trimeszter: a nyugodt fejlődés időszaka

A terhesség három szakaszából általában a második trimeszter a legnyugodtabb és legkönnyebb szakasz. Nyugodtabb, mert az első 12 hét után jelentősen csökken a vetélés kockázata, és könnyebb, hiszen a legtöbb kismamánál ekkorra elmúlnak, de legalábbis enyhülnek a reggeli rosszullétek és a krónikus fáradtság. Az ételek mennyiségére, minőségére és a vitaminpótlásra azonban továbbra is ügyelni kell: az eseménytelennek tűnő időszakban a pici szervezete különösen fontos fejlődésen megy keresztül.

Második trimeszter

A 13. héttől a legtöbb kismama fellélegezhet kicsit: a reggeli rosszullétek és a bármikor előtörő álmosság ekkor már enyhülni kezd vagy akár el is múlik. Az „álomkór” helyébe a baba mozgása miatti nehézkes alvás léphet, amely ugyan a harmadik trimeszterhez képest sokkal enyhébb, de már ekkor érdemes mindent elkövetni a nyugodt pihenés érdekében. Az egyik legjobb megoldás a vitaminpótlás, mégpedig a fáradtságot enyhítő B-vitamin bevitele (a teljes kiőrlésű gabonák, a csonthéjas magvak, a halak, a vöröshúsok és tejtermékek mind tartalmaznak B-vitamint). A kamilla- vagy citromfűtea fogyasztása, valamint a koffeintartalmú ételek és italok mellőzése is segíthet a nyugodt alvásban.

A terhesség második trimeszterében jelentkező kellemetlenségek mérsékelhetőek

A baba növekedésével párhuzamosan a kismamák többségénél megjelennek a terhességi csíkok, striák, de a hirtelen hízás elkerülésével, rendszeres mozgással, E-vitaminos bőrápolással és egészséges táplálkozással sokat tehetünk a megelőzésért. A méh növekedésével jelentkező székrekedés szintén gyakori probléma, de megfelelő folyadékbevitellel, rostdús táplálkozással (pl. zab, teljes kiőrlésű termékek, friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával), valamint rendszeres, kímélő mozgással kezelhető.

Az éjszakai/hajnali orrdugulás és a fokozott nyáltermelődés is a második trimeszter velejárója, ami a hormonális változásoknak és a baba érdekében gyengébben működő immunrendszernek köszönhető. A megfelelő, vitamindús táplálkozás, illetve a vitamin- és ásványianyag-pótlás különösen fontos, hiszen ez az immunrendszer külső támogatásának legjobb módja. Az orrvérzéshez vezető C-vitamin-hiány is gyakran előfordul, a C-vitamin pótlása azonban a vas megfelelő felszívódása miatt is elengedhetetlen (a vas fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, valamint a vérszegénység megelőzésében).

A terhességi cukorbetegség főként a második trimeszterben jelentkezik

A terhesség második trimeszterében jelentősen csökken a vetélés kockázata, így a kezelőorvossal való egyeztetés után javasolt valamilyen kímélő, rendszeres mozgást is beiktatni a napirendbe. Az egyik legjobb választás a kismamajóga és az úszás, amelyek mind segítenek az egyre növekvő terhet viselő gerinc, a medence környéki izmok és a végtagok erősítésében, ellazításában.

Bár a megfelelő tápanyagbevitelre és a vitaminraktárak feltöltésére már a babatervezéskor érdemes figyelmet fordítani, a második trimeszterben a baba tápanyagigénye növekedni kezd. Ez továbbra sem jelenti azt, hogy kettő helyett kellene enni (a kismama energiaszükséglete ugyanis mindössze 300 kcal-val növekszik ebben az időszakban), a minőségi táplálkozásra azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A terhességi cukorbetegsés sajnos minden tizedik kismamát1 érint a terhesség során, ami általában a baba születésével el is múlik. Ha a cukorterheléses vizsgálat kimutatja a problémát, fontos betartani a sok esetben szigorú diétát, mert nem megfelelő kezelés esetén nagyobb eséllyel alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség az édesanyánál (akár évekkel a szülés után). A terhesség alatti cukorbetegség a babára nézve is veszélyes: az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet.

A zsírsavak és a kalcium szerepe a második trimeszterben

A pici agyának, illetve látásának megfelelő fejlődéséhez az ómega-6 és ómega-3 zsírsavak megfelelő pótlása is hozzájárul. A speciális zsírsavak csökkentik a koraszülés veszélyét, valamint a csecsemőkori mozgási készségek fejlődésére is pozitív hatással vannak. A pici a méhlepényen keresztül jut hozzá ezekhez a tápanyagokhoz, ezért fontos, hogy a kismama már a fogantatás pillanatától megfelelő mennyiségben pótolja őket (a halak, különösen a pisztráng, valamint az olajos halak kiváló források, de heti 2-3 alkalomnál többször nem ajánlott a fogyasztásuk).

A második trimeszter másik kulcsfontosságú tápanyaga a kalcium, amely támogatja a csontok, a fogak, valamint az izmok és az idegrendszer fejlődését. Az ideális kalciumszint fenntartásához érdemes minél több natúr joghurtot, zsírszegény sajtot, sovány tejet, zöldlevelű zöldséget, paradicsomot vagy babot fogyasztani.

A baba fejlődése hétről hétre

A terhesség második trimesztere már nem marad rejtve az ismerősök szeme elől sem! Egyre látványosabb a pocak, hiszen a baba egyre nagyobb ütemben fejlődik. Olvasd el az alábbi táblázatunkban, hogy mi történik Veled és kisbabáddal ezen időszakban!

 

Hetek A magzat fejlődése Változások a kismama szempontjából
13-14. hét
  • a baba 8-9 cm hosszú, őszibarack nagyságú, a fej kb. 1/3-a a testnek
  • mozgékony, de érezni még nem mindig lehet
  • a belek a köldökzsinórból a magzatba vándorolnak
  • a vesék megkezdik működésüket, a máj megkezdi az epe elválasztását, a pici szíve pedig többliternyi vért keringet át a testen
  • többnyire elmúlnak a rosszullétek, a kismama energikusabb
  • a mellek egyre csomósabbá válnak a fokozott mirigyállomány miatt
  • megkezdődik a kolosztrum termelődése
  • a relaxin nevű hormon segíti innentől a medence tágulását
15-16. hét
  • a magzat 12-15 cm hosszú
  • testét finom szőr borítja, a haj növekedésnek indul
  • kezdi érezni az ízeket a magzatvizen át, ízlelőbimbói kialakulnak, 20 tejfog már ott bújik az íny alatt
  • a baba láthatóan elkezdi szopni az ujját, csukott szemmel elkezd pislogni
  • a méh a köldök alatt 7-8 cm-rel helyezkedik el, kis pocak megjelenik
  • a mellkas vénái egyre tágabbak
  • az arcon barnás foltok tűnhetnek fel, amelyek szülés után elmúlnak
  • a hormonális változások miatt gyakori a szemek szárazsága (szemcseppel kezelhető)
17-18. hét
  • a baba gyors növekedésnek indul, 17-18 cm hosszú
  • megkezdődik a zsírszövet kialakulása
  • hallása fejlődik, reagál a külső zajokra, a retina fényérzékennyé válik
  • kialakul egyfajta alvási szokás, napi ritmus
  • a nemi szervek lassan már felismerhetőek
  • a veseműködés e héttől éri el a csúcspontját, egészen a 20. hétig
  • a baba növekedésével gyakoribbá válik a székrekedés
  • gyakoriak a hangulatingadozások, az orrdugulás, a szédülés és orrvérzés
19-20. hét
  • a baba kb. 19-24 cm hosszú
  • szinte biztosan megállapítható a baba neme
  • mozgása erősebben érezhető, szíve egyre erősebben ver
  • kialakul testén a magzatmáz
  • megjelennek a maradandó fogak kezdeményei
  • félidőnél a méh a köldök magasságába kerül
  • gyakoribb probléma lehet a gyomorégés, a hormonális változások miatt a gyomorszáj szelepe meglazul
  • a genetikai vizsgálat a 20. héten zajlik
21-22. hét
  • a baba kb. 25-27 cm hosszú
  • a lenyelt magzatvízből már képes cukrot felvenni, de a táplálék továbbra is a méhlepényből érkezik
  • bőre még átlátszó
  • érzékszervei egyre érettebbé válnak
  • kialakulnak a szemhéjak és a szemöldök
  • a lányoknál a petefészkek, a méh és a hüvely is kialakul
  • a fiúknál a herék elindulnak lefelé a hasüregből
  • a méh egyre feljebb kerül, nehezebbé válhat a levegővétel étkezések után (a kisebb mennyiségű, gyakori étkezések segíthetnek)
  • a súlytöbblet miatt előfordulhat lábgörcs
  • a vérnyomás kis emelkedése normális
  • a vízvisszatartás miatt a kismama arca kisimultabb, rózsásabb lehet
  • a lábdagadás gyakori probléma, érdemes közepes sarkú, kényelmes cipőt hordani
23-24. hét
  • a magzat 29-30 cm és lassan fél kg
  • képes megragadni a köldökzsinórt
  • bőre egyre erősebb és keményebb
  • megindul a verejtékmirigyek működése
  • a kicsi már érzékeli, ha fejjel lefele fordul a méhben, belső fülében kialakultak a félkörös ívjáratok
  • megkezdődik a fertőzések ellen harcoló fehérvérsejtek termelése
  • a baba növekedésével érezhetőbbek a ciklikus méhösszehúzódások, amelyek sportolást követően vagy stresszes helyzetben gyakoribbak (4 összehúzódás/óra mennyiség alatt nincs ok aggodalomra)
  • eljött a cukorterheléses vizsgálat ideje (max. 28. hétig halasztható)
25-26. hét
  • a baba kb. 32-36 cm
  • szívverése átlagosan 150/perc
  • az orrnyílások kinyílnak, érzékszervei egyre élesebbek, a hallása teljesen fejlett
  • tüdejében kifejlődnek az erek, majd a léghólyagocskák
  • gyors fejlődésnek indul a gerinc
  • lassan képes emlékeket tárolni, amelyeket a szülés utáni időszakban képes felidézni
  • a súlygyarapodás egyre látványosabb, a megfelelő felszívódás érdekében az étel több időt tölt a belekben, a zsír is könnyebben raktározódik
  • a kismamák nagy részénél kialakulnak a striák, de a testúly kordában tartása sokat segít a megelőzésükben/csökkentésükben
27. hét – a magzat mérete kb. 37 cm, súlya kb. 1 kg

– tüdeje már életképes lenne, ha ezen a héten megszületne

– a második trimeszter végére a baba mérete kb. négyszerese a 12. hét végi méretének

– ha a méhösszehúzódások 10 percnél gyakoribbak, illetve erős kismedencei nyomás érzékelhető, orvoshoz kell fordulni!

– séta hatására a jósló fájások elmúlnak, ám a szülési összehúzódás erősödik

 

Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden terhességgel kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

 

Carla L. DeSisto et al.: Prevalence Estimates of Gestational Diabetes Mellitus in the United States, Pregnancy Risk Assessment Monitoring System (PRAMS), 2007–2010.

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!