Nagy táplálkozási kutatás: ezt eszik az 1-3 éves babák

Egy közelmúltban publikált hazai táplálkozási kutatás szerint az 1-3 éves babák többsége szinte ugyanazt eszi, mint a felnőttek, pedig az élet első 1000 napjában különösen veszélyesek lehetnek a túl sós vagy túl fűszeres, illetve a cukrozott ételek. Hosszabb távon elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethetnek, amely sajnos egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

Egyéves baba táplálkozási szokásai

A kutatás eredményei szerint a baba növekedésével arányosan egyre engedékenyebbek a szülők a cukrozott, fűszerezett ételekkel és italokkal kapcsolatban. Sok szülő úgy gondolja, hogy az első születésnap vízválasztó, hiszen a baba ekkorra már túl van a hozzátáplálás kezdeti szakaszán. Étrendje egyre változatosabb, egyre több olyan zöldséget, gyümölcsöt, húsfélét kóstolhat meg, ami a felnőttek tányérján is helyet kap. Ne feledjük azonban, szükségletei ekkor még jóval különböznek a fenőttekétől! (Kisgyermekek speciális igényei)

Testsúlykilogrammokra vetítve tápanyagigényük akár hétszer nagyobb lehet, mint egy felnőttnek, a felnőttek számára készült ételek azonban nem olyan koncentrációban tartalmazzák a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, ahogyan arra a kicsi szervezetének szüksége van. Ezért is aggasztó, hogy minden harmadik anyuka, aki részt vett a kutatásban, ugyanazt az ételt adja a babának is, amit a család többi része fogyaszt, ráadásul ugyanúgy fűszerezve vagy édesítve, ami szintén káros lehet a baba számára. Erről a tendenciáról árulkodik az is, hogy 1-3 éves kor között tíz gyermekből kilenc olyan élelmiszereket eszik, amik nem kifejezetten babák számára készültek, 94%-uk pedig rendszeresen fogyaszt cukrot (átlagosan napi 19,6 grammot, ami jóval meghaladja a maximálisan ajánlott napi 12 grammot2,3).

Nem mindegy, hogy mit és mennyit esznek a babák

Természetesen nem csak a táplálék minősége, de a mennyisége is számít: a kutatás szerint minden tizedik 12-24 hónapos baba a kelleténél több kilokalóriát visz be. Az 1-3 évesek napi energiabevitele például 1356 kilokalória, ami a korosztály számára ajánlott energiabevitel legfelső határát is meghaladja1. Ezek a számok a babák testtömegindexében is megmutatkoznak: az egyévesnél idősebbek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott, amely rendkívül riasztó adat.

A felmérés alapján sajnos nemcsak a napi energiabevitel haladja meg a határértéket, hanem más problémás táplálkozási szokások is megfigyelhetők a korosztálynál. Egyéves kor felett a kicsik jelentős hányadának az ajánlottnál magasabb a koleszterin-, foszfor- és (a túl sós ételek miatt) a nátriumszintje, viszont kevesebb kalciumot, vasat, mangánt, krómot és D-vitamint visznek a szervezetükbe. A 25-36 hónapos babák fele túl sok fehérjét is fogyaszt, amelyért főként a korai tehéntej-fogyasztás felelős, hiszen a tehéntej jóval több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint amire a kicsi szervezetének szüksége van. A tejalapú táplálás folytatásaként érdemes inkább a junior gyerekitalokat kipróbálni, amelyek a korosztály igényeinek megfelelő mennyiségű vitamint, tápanyagot és ásványi anyagot tartalmaznak. A kutatásban résztvevő babák esetén a gyerekitalt fogyasztók energiabevitele optimális volt, míg a gyerekitalt nem fogyasztó babák 20%-ánál túl magasak voltak az értékek.

Kétéves kor felett szintén kiemelkedően magas a zsírbevitel aránya (tízből négy babánál több, mint az ajánlott), a cukrozott ételek és italok miatt pedig minden tizedik kicsi túl sok szénhidrátot fogyaszt. Ezzel szemben a korosztály ötöde az elvártnál kevesebb rostos élelmiszert eszik, amit magas rosttartalmú gyümölcsökkel (pl. almával, barackkal, mangóval vagy sárgadinnyével), zöldségekkel (pl. brokkolival, zellerrel, fehérrépával vagy cukkínivel) és teljes kiőrlésű gabonákkal lehet pótolni.

Hiányos a vitamin- és nyomelempótlás

A kutatás szerint a korcsoport 95%-a kap rendszeresen valamilyen étrendkiegészítőt: a legtöbb anyuka C- és multivitamin cseppeket ad a babájának. Jó hír, hogy ahogy nőnek a picik, úgy kapnak egyre több C-vitamint: míg az egyévesnél kisebbek esetén elenyésző a vitamin adása, az első születésnap után a babák fele rendszeresen, minden negyedik pedig naponta kap C-vitamin tartalmú étrendkiegészítőt.

Egyértelműen alacsonyabb viszont a D-vitamin adás gyakorisága: 1-3 éves kor között tízből hét babánál túl alacsony a D-vitaminbevitel. A vas- és az omega-3 zsírsavbevitel sajnos szintén minimális: az egyévesnél idősebb babák szinte soha nem kapnak ezekből, holott a kisgyermekkori vashiány hazánkban is az egyik leggyakoribb gyermekkori hiánybetegség, amely negatívan befolyásolja például a kognitív fejlődést, azaz többek között a memória, a tanulási és a nyelvi képességek fejlődését.

Az élet első 1000 napjában szülőként nagyon sokat tehetünk gyermekünk felnőttkori egészségéért: figyeljünk oda a megfelelő táplálásra és vitaminpótlásra!

 

A felmérés további részleteiről a következő cikkeinkben olvashatsz:

Új kutatási adatok: nem mindegy, mit eszik a baba és a mama

Meglepő adatok: egy év alatt a babák fele már kap édességet

A kutatást teljes terjedelmében ITT tekintheted meg!

 

Források:

1 Energy- EFSA 2013; Protein- EFSA 2012, Micronutrients- Nordic Nutrition Recommendations 2012

2 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról.

3 WHO guideline: Sugars intake for adults and children.

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!