A tápszerek összetevőinek szerepe betegségek megelőzésében

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az örökölt genetikai programunkat környezeti tényezők, így elsősorban a táplálás nagymértékben befolyásolják.  Ebből a szempontból a legmeghatározóbb a fogantatástól számított első 1000 nap. Természetesen az anyatej az optimális tápláléka a csecsemőknek, tápszerek alkalmazása csak anyatej hiányában válik szükségessé. A tápszerek összetételének a kialakításában az anyatej az etalon, de emellett figyelembe kell venni az anyatejétől eltérő tulajdonságú összetevők biológiai hasznosulását is.

Tápszerek összetevői

Tápszerek fehérjetartalmának hatása az obezitásra

Az utóbbi időben a figyelem elsősorban a tápszerek fehérjetartalmának az obezitásra gyakorolt hatására irányult. Kiderült, hogy az egyéves korig magasabb fehérjetartalmú tápszereket fogyasztó csecsemők súlya és testtömegindexe 2 éves korukban is magasabb volt az alacsonyabb fehérjetartalmú formulákat kapókhoz képest, de ez az eltérés nem volt nagy, átlagosan csupán – 0,2 Z-score a normális tartományon belül1.  A formulák egyéb összetevőinek hatásának hangsúlyozása azonban emellett kissé háttérbe került, ezért fontos felhívni a figyelmet a tápszerek néhány olyan összetevőjére is, amelyeknek hosszú távon is jelentős hatásai lehetnek.

Az obezitás kialakulásában a magasabb fehérjetartalmon kívül szerepet játszik az is, hogy az újabb vizsgálatok szerint az anyatej valóban hasznosuló energiatartalmát magasabbnak ítélték meg, mint amennyi az valójában. Kiderült, hogy az kevesebb mint 67 kcal/100 ml, csupán 55 kcal/100 ml. Ez a tény már eleve magasabb kalóriafelvételhez vezet a tápszeres gyermekekben, figyelembe véve, hogy a tápszerek energiatartalmának alsó határa nem lehet alacsonyabb, mint 60 kcal/100 ml, de a többségük 67 kcal/100 ml2,3. Egy 2015-ben publikált holland vizsgálat azt is igazolta, hogy a kizárólagosan anyatejes táplálás mellett túlsúlyos csecsemők közül 4-5 éves korukban ugyanolyan gyakori az obezitás kialakulása, mint a tápszert fogyasztó túlsúlyos csecsemőkben. Mindez arra utal, hogy elsősorban a csecsemőkori fokozott energiafelvétel a felelős az obezitás kialakulásáért4.

A kedvező bélflóra kialakulásának fontossága

A csecsemőkorban kialakuló normális bélflóra hosszú távon is csökkenti a krónikus betegségek, így többek között a metabolikus szindróma, a 2-es típusú diabetes mellitus, az allergiás kórképek és a gyulladásos bélbetegségek kialakulását. A kedvező hatású bifidus flóra kialakulását szelektíven elősegítik az anyatej oligoszacharidjai. Ezt nevezzük prebiotikus hatásnak. A prebiotikumokkal kiegészített tápszerekkel történő táplálás esetén azonban a bélflóra összetétele nem tér el lényegesen az anyatejes csecsemőkétől5. Az anyatej magas beta-palmitát-tartalma is segíti a bifidus flóra fenntartását az oligoszacharidok mellett6.

A kedvező bélflóra biztosítása szerepet játszik az orális tolerancia kialakításában is, ami alapvetően fontos az allergiás kórképek primer prevenciójában. Ezt bizonyítja az a nemrégiben végzett vizsgálat, ami igazolta, hogy a részlegesen hidrolizált fehérjét tartalmazó tápszerek prebiotikummal történő kiegészítése esetén az allergiás kórképek kialakulását jelző tehéntejfehérje elleni IgG1-szint alacsonyabb volt a kontrollokhoz képest és ugyancsak megfigyelhető volt a regulátor T-sejtek számának az emelkedése is7.

Az n-3 LC-PUFA-k, különösen a dokozahexánsav nagyon fontos az optimális agyi fejlődéshez. A kedvező hatást az idegrendszeri fejlődésében és a látásélességben számos vizsgálat igazolta, különösen koraszülöttekben. Állatkísérletes vizsgálati eredmények alapján bizonyítást nyert az is, hogy az n-6 többszörösen telítetlen, hosszú szénláncú zsírsavak (n-6 LC-PUFA), elsősorban az arachidonsav, elősegítik az adipocyták differenciálódását, míg az n-3 LC-PUFA-k obezitást gátló hatással rendelkeznek8.

Összefoglalva megállapítható, hogy a tápszereket komplex rendszereknek tekinthetjük, amelyeknek számos összetevőjéről mutathatóak ki hosszú távú hatások, amelyek együttesen befolyásolhatják a későbbiekben a krónikus betegségek kialakulását vagy megelőzését.

 

Ha érdekesnek találta cikkünket, kérjük, IDE KATTINTVA támogassa a programot elektronikus aláírásával!

Ha további cikkek érdeklik a témában. ITT minden Szakembereknek szóló cikkünket megtalálja.

 

Források:

1 Koletzko B, Closa RC, Escribano J et al. Lower Protein in infant formula is associated with lower weight up to age 2 year: a randomized clinical trial. Am J Clin Nutr 2009, 89, 1836-1845)

2 Butte NF. Energy requirement of infants. Public Health Nutr 2005, 8 (7A), 953-967.

3 Lönnerdal B, Hernell O. An opinion on „staging” of infant formula- a developmental perspective on infant feeding. J Pediatr Gastroenterol Nutr Epub ahaed of print

4 Van der Willik, Vrijkotte TFM, Altenburg TM. et al. Exclusively breastfed overweight infants are at the same risk of childhood overweight as formula fed overweight infants. Arch Dis Child doi: 10.1136/archdischild-2015-308386.

5 Rao S, Srinivasjois R, Patole S. Prebiotic supplementation in full-term neonates: a systematic review of randomized controlled trials. Arch Pediatr Adolesc Med 2009;163:755-64.

6 Yaron S, Shachar D, Abramas L et al. Effect of high beta-palmitate content in infant formula ont he intstinal microbiota of term infants. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2013, 56, 376-381.

Tang MLK, Nutz AJ Rjniere A.  A hydrolysed cow’s milk formula with specific mixture of prebiotic oligosacharides reduces cow’s milk specific IgG1 and increases regulatory immune responses in infants at increased risk for atopy. EAACI Congress 2014.

8 Hauner H Brunner S, Amann-Gassner U. The role of dietary fatty acids for early human adipose tissue growth. Am J Clin Nutr 2013, 98 (suppl), 549S-555S.

Nézd meg a további cikkeket is

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!