A tehéntej és a glutén bevezetése: barátok vagy ellenségek?

A fogantatástól számított első 1000 nap alatti táplálkozás számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség vagy az allergia megelőzésében is kulcsszerepet tölt be. Ezen korai időszakban a szülők szerepe és felelőssége óriási, hiszen a baba táplálásán keresztül már ekkor befolyásolhatják a pici felnőttkori egészségét. A túl korán bevezetett tehéntej vagy a túl későn bevezetett glutén azonban akár árthat is a baba jövőbeni egészségének és növelheti az allergiára való hajlamot1,2.

Glutén bevezetése

Miért nélkülözhetetlen az anyatej biztosította védelem a hozzátápláláskor is?

Az anyatej az első védőoltás és a legtökéletesebb táplálék a baba számára, sőt, a szoptatás mindemellett csökkenti a 2-es típusú diabétesz, valamint a különböző allergiás megbetegedések kialakulásának esélyét is3,4. Életének első 6 hónapjában a baba számára az anyatej jelenti a tökéletes és (ideális esetben) az egyetlen táplálékot. A legfrissebb hazai kutatás szerint3 1 éves korig a babák felét szoptatja az édesanyjuk (ami európai viszonylatban nem számít rossz eredménynek) és 2 éves kor felett is a kisgyermekek 7 százaléka kap anyatejet.

Az anyatej számtalan élettani előnye mellett a kedvező hatások közé tartozik az is, hogy a szoptatott babáknál kisebb valószínűséggel jelentkezik a tejfehérje-allergia5. Egyes esetekben azonban a tejfehérjére való érzékenység épp az anyatejtől alakul ki: ha az édesanya tejes ételt fogyaszt, akaratlanul is árthat a babának, mert a tejfehérje-molekulák átjutnak az anyatejbe. Ha a babának gyakran fáj a hasa vagy ekcémás tünetek jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni.

A glutén nem ellenség

Sok anyukát aggaszt a lisztérzékenység (cöliákia) esetleges kialakulása is, ezért a glutént gyakran ellenségként kezelik a hozzátáplálás során – pedig, ha megfelelő időpontban és mennyiségben vezetjük be a baba étrendjébe, elkerülhetjük az allergia kialakulását. A hazai és nemzetközi ajánlások szerint a bevezetés lehetőség szerint 6-12 hónapos kor között, ha megoldható, minél előbb és lehetőleg az anyatej védelme mellett. Szintén fontos, hogy a glutén bevezetése után még legalább 1-3 hónapon keresztül anyatejet is kapjon a baba, a kellő védelem kialakítása érdekében. A hazai statisztikák szerint egyébként az anyukák általában 6 hónapos korban, leginkább gabonapépek segítségével teszik az étrend részévé a glutént6.

A túl korán bevezetett tehéntej allergiát okozhat a babánál

A folyékony, tejalapú táplálás körül számos félreértés és téves információ kering a köztudatban. Ezalatt ugyanis nemcsak a szoptatást értjük, hanem anyatej hiányában tápszer, majd egyéves kor felett junior gyerekitalok is részét képezhetik. A tejalapú táplálást egészen 3 éves korig érdemes folytatni, amelynek egyik alapszabálya, hogy a kisgyermekek napi 500 ml folyékony, tejalapú táplálékot fogyasszanak. Egyéves kor alatt azonban semmiképpen sem szabad az anyatejet tehéntejjel (vagy egyéb állati, illetve növényi tejjel) helyettesíteni vagy felváltani – egyes szakmai ajánlások szerint egészen 3 éves korig ajánlott kerülni a bevezetését a baba étrendjébe, hiszen az összetételéből adódóan megterheli a baba még fejlődésben lévő emésztőrendszerét. Ennek ellenére a 12-36 hónapos babák átlagosan 287 gramm tejterméket fogyasztanak naponta, melynek háromnegyede tehéntej6.

Ha valamilyen okból nem elegendő az anyatej mennyisége, akkor gyermekorvossal való egyeztetést követően az adott korosztály számára kifejlesztett, szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó tápszerek, illetve később a tejalapú, junior gyerekitalok kínálása lehet megoldás. A vizezett, idő előtt (1 éves kor alatt) bevezetett tehéntej sokkal többet árthat, mint gondolnánk: a gyermek szükségleteihez viszonyítva magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a baba kiválasztó- és emésztőrendszerét7, ráadásul az allergiára való hajlamot is növelheti8.

A életkornak megfelelő táplálás, a hozzátáplálás 6 hónapos korban való megkezdése, valamint a glutén (lehetőleg 6-12 hó között) és a tehéntej (3 éves kor feletti) biztonságos időben történő bevezetése hozzájárulhat a bélflóra megfelelő fejlődéséhez. Az élet első 1000 napjában kialakuló egészséges bélflóra hosszú távú előnyökkel jár: többek között csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség és az allergia kialakulását9,10.

 

Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek, lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden hozzátáplálással kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

 

Források:

1 A. KC Leung – R. S. Sauve: Whole cow’s milk in infancy, 2003

2 J. M. Norris et al.: Risk of celiac disease autoimmunity and timing of gluten introduction in the diet of infants at increased risk of disease. 2005

3 ESPHGAN 2009

4 Kelishadi et al.: The protective effects of breastfeeding on chronic non-communicable diseases in adulthood: A review of evidence, 2014

5 Jun-Ling Han – Hui-Ling Lin: Intestinal microbiota and type 2 diabetes: From mechanism insights to therapeutic perspective, 2014

6 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann-MDOSZ-Nutricomp, 2015

7 A. KC Leung – R. S. Sauve: Whole cow’s milk in infancy, 2003

8 Mary Ann Liebert, Inc.ABM Clinical Protocol #24: Allergic Proctocolitis in the Exclusively Breastfed Infant, 2011

9 Saarinen KM, Juntunen-Backman K, Järvenpää AL, Klemetti P, Kuitunen P, Lope L, Renlund M, Siivola M, Vaarala O, Savilahti E; Breast-feeding and the development of cows’ milk protein allergy, 2000

10 Marko Kalliomäki, Erika Isolauri; Role of Intestinal Flora in the Development of Allergy; 2003

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!