Első trimeszter: az egészséges felnőttkor megalapozása

A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása és környezeti hatásai nagyobb befolyással bírnak számos felnőttkori népbetegség kialakulásában, mint a későbbi életszakaszok vagy akár a genetika3,4,5,6. De mi történik a magzattal az első három hónapban, és mit tehet az édesanya a terhesség első trimeszterében a baba jövőjéért?

Terhesség: első trimeszter

A kognitív területek mellett a védekezőrendszer is megismételhetetlen fejlődésen megy át az élet első 1000 napjában: ekkor alakul ki a bélflóra, az immunrendszer és az elhízásra való hajlamban döntő szerepet játszó zsírsejtek száma. Az elhízás és az annak következményeként kialakuló 2-es típusú cukorbetegség egyre gyakoribb a kisgyermekek körében, de népbetegségnek számítanak hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések, az allergia, valamint a csontritkulás is. Megelőzésükért sokat tehetünk a baba első két évében, sőt, már a terhesség első trimeszterében is.

Az édesanya minőségi táplálkozása, tudatos életmódja kulcsfontosságú. Fontos, hogy az édesanya szervezetében már a terhesség előtt, a babatervezés időszakában megfelelő mennyiségben legyenek jelen az egészséges fejlődéshez szükséges vitaminok és nyomelemek. A megnövekedett jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglet pótlására fokozottan ügyelni kell.

A vas és a folsav szerepe az első trimeszterben

Az ideális folsavszint hozzájárul a méhlepény növekedéséhez, csökkenti a vetélés kockázatát, valamint a velőcsőzáródási rendellenesség (pl. nyitott gerinc) kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy a terhesség 6. hetére a velőcső kialakul, ezért érdemes már a baba tervezésekor, a terhesség előtt 550 mikrogrammra1 növelni a napi folsavbevitelt. A speciális terhesvitaminok mellett a folsavban gazdag élelmiszerek (pl. hüvelyesek, teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, zöldlevelű zöldségek) is sokat segíthetnek a megfelelő pótlásban.

A vas az anya és a magzat számára is nélkülözhetetlen: vashiány esetén a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. A megfelelő felszívódást a C-vitaminban gazdag ételek is segítik, azonban a táplálék vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni7, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg1.

Vitaminpótlás az első trimszterben

Különös figyelmet kell fordítani az omega-3 zsírsavak, a D-vitamin, a folsav és a vas megfelelő bevitelére. Az omega-3 zsírsavak a terhesség kezdetétől a szoptatás végéig kulcsszerepet töltenek be a baba agyfejlődésében, az első trimeszterben azonban fokozottan ügyelni kell a pótlásra, mert megismételhetetlen ütemű fejlődés zajlik ekkor. A jótékony ómega-3 zsírsavak csökkentik a koraszülés veszélyét is.

A D-vitamin pótlását sem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen az októbertől áprilisig tartó napfényhiányos időszakban az egészséges szervezetnek is nagy szüksége van rá. Terhesség idején azonban jelentősen csökkenti a babánál a diabétesz kialakulásának kockázatát is, ezért az ideális D-vitamin-szint eléréséhez és fenntartásához már a terhesség előtt, illetve a várandósság 12. hetéig napi 2000 NE bevitele javasolt2A terhesség alatti étrend kulcsa a változatos, minőségi táplálkozás.

A baba fejlődése hétről hétre

Bár külső szemlélőként a terhesség első három hónapja kevésbé látványos, a baba fejlődése szempontjából ez az egyik legérzékenyebb és legmozgalmasabb időszak. Tekintsd át alábbi táblázatunkat és tudd meg, hogy mi történik a magzattal az első trimeszterben és mi zajlik a Te szervezetedben!

Hetek A magzat fejlődése hétről hétre Változások a kismama szempontjából
1-5. hét – genetikai jellemzők, pl. haj- és szemszín kialakulása

– 4. héten megjelenik az embrió köldökzsinór-kezdeménye

– a keringési rendszer önálló működésbe kezd

– az otthoni terhességi tesztek a 5. hét végére már viszonylag biztos eredményt mutatnak

– a sárgatesthormon hatására fáradékonyság, alacsonyabb vérnyomás, szédülés léphet fel

– az alhasi vérbőség hatására gyakori vizelési inger jelentkezik

– min. 400-450 mikrogramm folsav szedése javasolt

– fontos a vas- és a D-vitamin-pótlás is (napi 2000 NE = 50 μg).

6. hét – az embrió kb. 8 mm hosszú, pulzusa 120-140

– megjelennek a láb- és karkezdemények

– a szívcső és az erek kapcsolatba kerülnek, beindul a vérkeringés

– az első (ún. 0.) orvosi vizsgálat ideje, konzultáció a védőnővel

– a méh gyors növekedésnek indul

– a hormonális változások elindulnak, ez okozhat hányingert

– a dohányzás és az alkoholos italok fogyasztása erősen árt a magzatnak

– min. napi 2 liter víz fogyasztása javasolt

7. hét – kb. 12 mm hosszú, szíve kb. 145-öt ver percenként

– elkülönül a bal és a jobb szívkamra

– kialakul az emésztőrendszer, a kezdetleges légutak, izomszövetek, szemhéj

– a hangulatingadozások és az émelygés a hormonváltozások hatására továbbra is természetes
8. hét – 15-20 mm hosszú (napi 1 mm-t nő), szeme, szája, orra egyre karakteresebb

– a szívben már kialakultak a pitvarok, kétszer annyit ver, mint az anyáé (kb. 150-et)

– megindul a vizelettermelés

– megjelennek a tejfogcsírák

– a szervek a helyükre kerülnek

– az embrió innentől kezdve magzatnak számít

– a rosszullét három terhes nőből kettőt érint (a kis mennyiségű, de viszonylag gyakori étkezés segíthet)

– a méh ekkor még csak lúdtojás méretű

9. hét – a magzat kb. 2 cm hosszú, már képes mozogni, a fejét forgatni

– végtagjai gyorsan fejlődnek, az ujjak már elkülönülnek a kézen

– a fülek és fogcsírák növekedése tovább zajlik, a külső fülkagyló körvonalai is látszanak már

– a tiszta oxigén nélkülözhetetlen a magzat növekedéséhez, a dohányzás teljes elhagyása kulcsfontosságú

– a gyomorégés sajnos innen gyakori tünet

– érdemes mellőzni az ételmérgezés kockázatát rejtő ételeket, pl. a nem átfőtt tojás, házi majonéz, angolosan sült húsok, sushi, füstölt lazac, tatár bifsztek, máj fogyasztását

– higanytartalmuk miatt tengeri halak helyett inkább válasszunk az édesvízi halak közül

10. hét – a magzat kb. 3 cm hosszú, külseje már „babaszerű”

– feje igen nagynak tűnik a testéhez képest, hiszen az agy fejlődik a leggyorsabb ütemben

– már alszik és felébred

– lábujjai különválnak, karját a könyökénél már behajlítja

– a méh ekkor már grépfrút nagyságú

– fontos figyelni a vaspótlásra: a baba agyának fejlődéséhez elengedhetetlen, az anyánál fáradékonysághoz vezethet a hiánya

– vastartalmú ételek: vörös húsok, teljes kiőrlésű kenyerek, zöld levelű zöldségek, hal, tojás

11. hét – a magzat kb. 4-5 cm, növekedése felgyorsul

– az agy, a tüdő, a máj és a vesék kialakultak, születéséig tovább fejlődnek

– a gerincoszlop jól látható

– már szopizza a kezét, ásít, nyel

– min. napi 400-450 mikrogramm folsav és 2000 NE = 50 μg D-vitamin pótlása továbbra is javasolt
12. hét – a magzat kb. 6 cm hosszú, arca egyre felismerhetőbb

– a haj és körmök elkezdenek nőni

– kialakult a 20 fogcsíra

– szemhéjait még zárva tartja

– az agy kifejlődött, képes fájdalmat érezni

– a hangszálak is kialakultak, de a születésig nem használja őket

– a méh a szeméremcsont fölé emelkedik, a hasüregben nő tovább a baba (a pocak növekedése ennek köszönhető)

– fontos kötelező vizsgálat az ultrahangos nyakiredő-szűrés, amely a Down-kór előfordulását szűri

 

Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek lájkold és IDE KATTINTVA támogasd aláírásoddal a programot.

Ha további cikkek érdekelnek a témában, ITT minden terhességgel kapcsolatos cikkünket megtalálod.

Konkrét tanácsokra vágysz? Olvasd el az 5 aranyszabályt, és kövesd az Első 1000 nap oldalát a Facebookon!

 

Források:

1 Németország, Ausztria, Svájc referenciaértékek szoptató anyák részére, 2013

2 Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében, 2014

3 Gluckman et al.: Developmental origins of health and disease: reducing the burden of health and disease: reducing the burden of chronic disease in the next generation. Genome Med. 2010 Feb 24;2(2):14.

4 Godfrey et al.: Developmental origins of metabolic disease: life course and intergenerational perspectives. Trends in Endocrinology and Metabolism, 2010, 21:199-205

5 Hanley et al. A review of metabolic programming, imprinting and epigenetics. Br J Nutr. 2010 Jul; 104 Suppl 1:S1-25.

6 Lillycrop KA. Effect on maternal diet on the epigenome: implications for human metabolic disease. Proc Nutr Soc. 2011, 70:64-72.

7 Human Vitamin and Mineral Requirements; WORLD HEALTH ORGANIZATION FOOD SND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS; Rome, 2002.

Nézd meg a további cikkeket is

Kérdésed van? Írd meg nekünk!

Rendben

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk neked. A részletes leíráshoz kattints ide!